Mindig vágytam egy kutyára, de sokáig nem éreztem magam elég
bátornak vagy felkészültnek ahhoz, hogy befogadjak egyet. Aztán megérkezett az életembe Roxy, és vele együtt minden megváltozott.

Nem sokkal azután, hogy hozzám került, egyre erősebben éreztem: milyen jó lenne, ha mindig velem lehetne – még akkor is, ha épp nincs a közelemben. Ha lenne valami, ami mindig eszembe juttatja puha szőrét, őszinte szemeit és a kis kölyökpofiját.

Aranyművesként számomra a válasz egyértelmű volt: szeretném őt ékszer formájában magammal hordani. Akkor is, ha nincs mellettem – vagy ha egyszer már nem is lehet.

Az első sikeres medál elkészülése után azon kaptam magam, hogy már anyukám kutyájáról, a szomszéd cicájáról, és a barátaink házikedvenceiről is sorra veszem a lenyomatokat, és készítem az ékszereket – az örök emlékhordozókat.

Így született meg bennem a gondolat, hogy ezt a lehetőséget minden kisállat-gazdinak szeretném megadni. Mindenkinek, aki szeretné kutyáját vagy cicáját egy különleges ékszerbe zárva, orruk vagy tappancsuk egyedi lenyomatával örökre megőrizni.